Városok a pusztában: A puszta kincsei. Egy régió – Közös jövő
Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program
HUSRB/1002/212/083
A projekt címe: Városok a pusztában. A puszta kincsei. Egy régió – Közös jövő
Vezető kedvezményezett:
Bács-Kiskun Megye Múzeumi Szervezet
6000 Kecskemét
Bethlen krt. 1.
Magyarország
Projekt Partner:
Városi Múzeum Szabadka
24000 Szabadka,
Szabadság tér 1.
Szerbia
A projekt teljes költségvetése: 41 744, 62 Euro.
A projekt célja:
A projekt fő tevékenységei egy, a turizmus növelését is célzó közös tematikus út létrehozása köré csoportosulva szolgálják a kulturális örökség iránti közös felelősséget és elkötelezettséget. Legfőbb célja, hogy hosszú távú, harmonikus és kiegyensúlyozott együttműködés alakuljon ki a Bács-Kiskun megyei Múzeumi Szervezet kiskunhalasi Thorma János Múzeuma és a szabadkai Városi Múzeum között, amely elősegíti a közös kulturális örökség ápolását. A programok másik fő célja, hogy erősítse az itt élő emberek közös felelősségvállalását a közös természeti és kulturális értékek, a hagyományok iránt, és ezáltal kijelölje az utat a közös jövőépítés felé.
Megvalósuló tevékenységek:
- Közös kutatás és tanulmányok írása a kulturális örökség területén a turizmus fellendítése érdekében
- Közös kutatás és tanulmányok írása a kulturális örökség területén a turizmus fellendítése érdekében
- Kulturális intézmények és szervezetek közötti együttműködés erősítése
- Minimum 16 helyszínt összekötő tematikus út kialakítása és események szervezése a népszerűsítése érdekében
- Vándorkiállítás készítése és utaztatása a két város vonzáskörzetében
- A tervezett programok és tevékenységek, összhangban az IPA programmal, kiegyensúlyozott partneri együttműködéssel erősítik a jószomszédi kapcsolatokat, így segítve elő a harmonikus fenntartható fejlődést.
A projekt mérhető eredményei lesznek:
- egy tematikus út
- vándorkiállítás min. 10 helyszínnel és 4 nyelvű (magyar, angol, szerb és horvát) katalógussal, amely a közös értékek és a velük kapcsolatos kutatási eredmények bemutatásán alapul
- 100 épített örökséget bemutató információs tábla, 15 Múzeumi Nap, 10 előadás, 1 konferencia és 2 szakmai találkozó a turizmus és a kulturális szervezetek képviselőivel.
A vajdasági magyar szellemi kulturális örökség
2003-ban az UNESCO elfogadta a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt (Convention for the Safeguarding of the Intangible Cultural Heritage).
Az UNESCO-egyezmény meghatározza a szellemi kulturális örökség jelölésének körülményeit, valamint szabályozza a védelem alá helyezett kulturális jelenség további fenntartását és védelmét is. Az egyezmény szerint a „szellemi kulturális örökség olyan szokás, ábrázolás, kifejezési forma, tudás, készség – valamint az ezekkel összefüggő eszköz, tárgy, műalkotás és kulturális színhely –, amelyet közösségek, csoportok, esetenként egyének kulturális örökségük részeként elismernek. Ez a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó szellemi kulturális örökség – amelyet a közösségek, csoportok a környezetükre, a természettel való kapcsolatukra és a történelmükre adott válaszként állandóan újrateremtenek – az identitás és a folytonosság érzését nyújtja számukra, ily módon segítve elő a kulturális sokszínűség és emberi kreativitás tiszteletét.”
A mai napig több mint 130 ország csatlakozott ehhez az egyezményhez. 2010-ben Szerbia is aláírta az UNESCO által megfogalmazott szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt, és ezzel együtt kötelezettséget vállalt annak megvalósítására. Az egyezményben leírtakból fakad, hogy az illetékes ország feladata a területén élő nemzeti közösségek szellemi kulturális örökségének a fenntartása is, amennyiben az adott nemzeti közösség az erre vonatkozó előmunkálatokat elvégzi. A vajdasági magyar közösség szakemberei megkezdték a szellemi kulturális örökség elemeinek a számbavételét. A kutatások az első szakaszban bácskai jelenségekre fókuszáltak. Ez alapján a következő jelenségek jelölésre való javaslatának előmunkálata történt meg:
- A bácskai magyar lakodalmak szokásrendje (Szölössy Vágó László);
- A doroszlói szüretbál (Papp Árpád);
- A gombosi betlehemjárás és bölcsőcskézés (Raffai Judit);
- A hajdújárási Szüreti napok (Raffai Judit);
- A ludasi mesemondás (Raffai Judit);
- A moholi úrnapi virágszőnyeg-készítés (Beszédes Valéria);
- A református települések csigatészta-készítési gyakorlata (Papp Árpád);
- A vajalja (Papp Árpád);
- Kupuszina nyelvjárása és szokásvilága (Beszédes Valéria, Silling Léda).
A kiállítást Papp Árpád és Raffai Judit, a szabadkai Városi Múzeum munkatársai készítették.
A technikai munkatársak: Harangozó Attila, Tolnai György.
A programot a Bethlen Gábor Alap támogatta.