manisa escort afyon escort samsun escort kayseri escort gaziantep escort escort van escort balikesir escort kibris escort bursa escort mersin

Stettner Sebestyén budai festőművész

A vajdasági katolikus templomok 18. és 19.századi művészeti hagyatéka a magyar- és európai művészettörténet-kutatás területét képezi, értékei az utóbbi időkig a szerbiai művészettörténészek érdeklődését szinte teljesen elkerülték. A szabadkai Városi Múzeum szakembergárdájának köszönhetően úttörő tevékenységet folytat ezen a feltáratlan területen. Az első nemzetközi program, amelyben e témában részt vehettünk a „Barokk utak Magyarországon” volt 2000/2001-ben. Az akkor kikristályosodott célokért folyamatosan küzdünk, munkánkat számos tanulmány és több kötet is fémjelzi.

A „Stettner Sebestyén (Dorst,1699-Buda,1758) budai festőművész” című időszaki kiállítást a közönség a szabadkai Városi Múzeumban 2012 Ádventjétől 2013 májusáig tekintheti meg. A történelem különös fordulatai úgy hozták, hogy az életmű azonosításához a kulcsot a szabadkai Szent Mihály ferences templom régi főoltárának Stettner által festett művei adták. A szabadkai ferencesek háztörténetében szereplő adatoknak, a művek restaurálásának és a további lelkes kutatómunkának köszönhető, hogy e magyarországi barokk művész ópusza stíluskritikai és festéstechnikai alapon egyáltalán feltárhatóvá vált. E kiállítás és az azt kísérő művész-monográfia létrejöttét a szabadkai és a magyarországi oltárképek restaurálása, a restaurátorok és más szakemberek határokon átnyúló együttműködése tette lehetővé, ezért annak fontos részét képezni a kilenc oltárkép restaurálását bemutató pannógyűjtemény is.

Stettner Sebestyén bajor származású aranyozó- és festőművész 1727-ben telepedett meg Budán, ahol 1736-ban polgárjogot, majd megnősülvén házat szerzett, műhelyt vezetett. Itáliai hatásokat tükröző festői tudását valószínűleg egy bajor, vagy bécsi műhelyben szerezte, iskoláztatásáról nincs pontos adat. Nagyobb megbízásai által opusza a magyarországi vidéki városokhoz köthető.

1739 körül festette meg a szegedi palánki plébániatemplom háromemeletes főoltárának képeit (Szent Dömötör megdicsőülése, Szent Borbála allegóriája, Sárkányölő Szent György) és a Szent család mellékoltár Hazatérés Egyiptomból című festményét.

1741-ben aranyozta és színezte a szabadkai ferencesek szintén háromszintes főoltárát és festette meg oltárképeit (Szent Mihály, Szent György, Szűzanya, Szent Lúcia, Szent Cecília, Szent Elek és Xaveri Szent Ferenc).

1743-ban a pesti ferencesek Alkantarai Szent Péter-templomában lévő Szent József oltárának mellékoltárképét alkotta meg, mely Szűz Mária eljegyzését ábrázolta.

1747-ben a buda-tabáni templom Szent Katalin főoltárán dolgozott többedmagával. 1749-ben a nagykanizsai ferencesek Szent József templomának szentélyében elhelyezkedő Szent Didák mellékoltárának megdicsőülés-ábrázolását festette meg.

1751-ben a Mária Terézia tiszteletére emelt budai diadalívet készíti el többedmagával.

1750 körül a Skapulárés Szűzanya oltárképét festette meg.

1756-ban az esztergomi Szent Anna ferences templom két mellékoltárának festményeit alkotta meg (Sárkányölő Szent György, Szent Flórián, Alkantarai Szent Péter és Kapisztrán Szent János).

A alkotómunkájának java csupán levéltári adatokból ismert.

porno turk porno turk
sikis sikis izle